Az idei Le Mans Classic-on annyira jól éreztük magunkat, hogy elhatároztuk, hasonló eseményre máskor is megyünk. Nem számítottam rá, hogy ez ilyen hamar eljön, de pont úgy álltak össze a csillagok, hogy eljutottunk az idei Red Bull Classics-ra, Ausztriába. Ahhoz képest, hogy ez egy kisebb esemény, mint a francia, elég impozáns volt a felhozatal: F1, DTM, Porsche cup, LMP és még sok minden más, de ne rohanjunk ennyire előre.
A Red Bull Ring az osztrák Spielberg város mellett található, amit gyönyörűen körbeölelnek az Alpok keleti vonulatai. Ezen a pályán historic versenyt 2022 óta rendeznek, akkor még Austrian Historic néven, majd 2023 óta mint Red Bull Classics. A rendezvény klasszikus két napos, szombaton időmérők, vasárnap futamok, itt-ott kisebb átfedéssel.
Mi már péntek reggel kiutaztunk, hogy egy kicsit élvezzük a környéket: Meglátogattuk a Zeltweg Military Aircraft múzeumot és a Burgruine Eppenstein várromhoz is felmentünk, majd ettünk egy jó schnitzelt. A környék nem drága, és egyébként a belépő se volt sok, ami magába foglalta a paddock bejárást, a boxutca látogatást és az összes megnyitott lelátóra felmehettünk. Ezzel egybekötve ez egy remek kirándulási uticél volt.
A Le Mans Classic-ról szóló cikkemhez hasonlóan, most is röviden bemutatom a versenyeket / programokat, közben igyekszek kiemelni érdekességeket, vagy személyes élményeket.
- Formula Vee:
Ez a széria 1966-ban indult Ausztriában amerikai mintára: A célja az új tehetségek felfedezése, karrierek beindítása, technikai fejlesztés, kísérletezés. Ahogy a neve is sejti, ez egy együléses, nyitott kasztnis széria. Mi sem bizonyítja jobban a Formula Vee fontosságát és sikerét, hogy többek közt Niki Lauda is itt kezdte a pályafutását.
- BMW 325 Challenge:
A „huszonötös eharminc”, ahogy felénk nevezik, sokaknak kívánatosabb, mint az E30 M3, mivel a 25i hathengeres, utóbbi pedig csak négy. Ez a széria idén 20 éves, és igazi autentikus túraautó hangulatot kínál: Viszonylag olcsó, egyforma autók, ezáltal minden a pilótákon múlik.
3.Class One Revival:
1993 és 2019 közti DTM autókat foglal magába ez a széria, ami itt meglehetősen hiányos volt, mivel ezekben az etapokban csak tesztelési céllal köröztek néhány DTM autóval, de attól még jó volt látni.
- Colmore YTCC (Young Timer Touring Challenge):
Na ez egy durván sokszínű verseny volt, amit két gridre kellett osztani. Alapvetően 1990 előtti túra- és sportautókat, valamint prototípusokat tartalmaz, de ezt 3 alkategóriára osztva versenyeztetik őket: 60-as, 70-es és 80-as évek autóira, illetve a másik grid 1990-2000 közti autókat foglalt magába. Napestig lehetne sorolni, Ford GT40, E46 M3 GTR, több Porsche, brit túraautók stb stb. Beszéljenek a képek.
- Interwetten SportsCar Challenge:
LMP és sportautók, nyitott és zárt kasztnisok egyaránt, igazi lóerő szörnyetegek. A széria érdekessége, hogy azzal dobtak egy kis csavart az eredmény kalkulációba, hogy a 4 futamból csak 3 számít, úgyhogy ügyelni kellett a hibákra.
- Golden Era Classic-Cup:
Porsche Cup autók 1986 és 2009 közti időszakból. Ha szigorúan kontextusában vizsgáljuk, akkor a Porsche kezd az ilyen eseményeken filatáska lenni, de mit lehet tenni, ha a motorsport történelem egyik, ha nem a legsikeresebb szereplőjéről beszélünk.
- Historic Formel Challenge:
Ez egy elég összetett széria volt, itt összesen 6 divízióra vannak osztva a Formula autók, különböző évjáratok és osztályok szerint. F2-F3, Formula Renault, Formula Abarth, Junior stb.
Egy ilyen Forma 3-as autót csodáltunk meg épp közelről a paddockban a sorok közt, amikor a pilóta vicceskedve megijjesztette hátulról Icust, mire mondtam neki, hogy beültetheted az autóba ha akarod, mire a pilóta már mutatta is Icusnak, hogyan tud beszállni. Icus utána a kormányt is elkérte, és ha már minden adott volt, akkor segített beállni vele a sátor alá, természetesen a szerelők által tolva, de ígyis nagy élmény volt.
- Boss GP
A végére hagytam a nagyágyút, a Boss GP-t, ami a legerősebb együléses nyitott karosszériás versenyautókat foglalja magába. Formula 1, GP2, World Series V8 stb. Nyilván ezekből amire a legtöbben kíváncsiak voltunk, azok a régebbi F1 autók. Sajnos a Red Bull Ring weboldala nem olyan részletes, mint a Le Mans-é volt, így nem tudtam mire számíthatunk, csak reménykedtem, hogy lesznek híres V10-es szívómotoros F1-ek is. Szerencsére voltak: 1997-es Benetton B197, 2003-as Williams FW25 és 2006-os Toro Rosso STR1.
A Benetton-ról érdekesség, hogy már nem az eredeti Renault RS9 (3.0 V10) motorjával üzemel, hanem egy Judd GV4 (4.0 V10) motorral, aminek a felújítását pont a verseny előtt fejezték be. Feltűnt, hogy az autó hangjának mélyebb karaktere van, mint a másik két V10-nek, de ezt eleinte betudtam a korkülönbségnek. Ez a Judd motorcsalád még egészen a Honda korszakig nyúl vissza a 90-es évek elejéig, majd később a Yamahával fejlesztették tovább és abból született meg ez a GV4 is, amit eredetileg más versenyautókba szántak (pl Le Mans-ba prototípusokba), de kiderült, hogy tök jól működik historic F1 autókban is.
A Williams BMW-t a Williams F1 Team Heritage restaurálta és küldte versenybe idén először 20 év után. Annak idején ez egy nagyon potens autó volt a Forma 1 felhozatalában, amivel Juan Pablo Montoya és Ralf Schumacher versenyzett. 2003-ban konstruktőriben második helyezést értek el vele. A benne lévő 3 literes V10 kb 900 lóerőt adott le 19200-as fordulaton!
Ami viszont különösen tetszett, az a pilóta, Phil Stratford nyilatkozata a verseny előtt: Megkérdezték tőle, hogy tudja megtalálni a balanszt egy ilyen eszmei értékű historikus autónál a versenyzés és az óvatosság közt? Phil válasza kb ez volt: „Amikor egy ilyen autóba beleülsz, el kell döntened mi a célod vele: Óvatos leszel, vagy versenyezni fogsz. Én versenyezni fogok mert ezzel tisztelem meg az autót, a csapatot és így élvezhetik a nézők is teljes valójában.” És valószínüleg nem túlzott, mert sajnos a második futamon kétszer is kicsúszott miközben az utolsó ezredmásodperceket próbálta lefaragni. Szerencsére mindkétszer aszfaltra, úgyhogy a futamot be tudta fejezni.
A Toro Rosso STR1, az utolsó V10. 2006-ban már V8 motorokat használt a Forma 1, de mivel a Toro Rosso STR1 még a korábbi Red Bull RB1 továbbfejlesztése volt, ezért külön engedéllyel indulhattak a 3 literes Cosworth V10-es motorral a 2006-os szezonban, viszont a teljesítményét korlátozták egy 77mm-es szűkítővel és 16700 fordulatszám limittel. Egészen elképesztő élmény volt látni és hallani ezeket az autókat élőben, főleg a célegyenesből.
Ezek mellett volt Le Mans-hoz hasonlóan bemutatózás olyan autókkal amikkel nem versenyeztek. Ilyen volt például Schumacher 2002-es bajnoki autója, vagy a 1961-es Ferrari 156 F1 „Sharknose”, de láthattunk itt Fast n Furious filmes replika autókat, amik számomra kicsit kilógtak az esemény stílusából. Volt még itt egy Nascar autó is, de a bemutató részeként kis helikopterekkel is köröztek a pálya fölött.
A paddockban és a környékén is voltak kisebb programok, zászlódobálás, quiz, interjúk és hasonlók, rengeteg kaja/pia. Összességében nagyon rendben volt az esemény. Sokat adott, cserébe nem sokat kért, szép helyen volt, jól megszervezték. Ide lehet vissza kéne jönni jövőre.
