A munkahelyemre jövet-menet napjában kétszer „kényszerülök” megcsodálni az egyen soul red-ben felsorakoztatott Mazdákat a Móczás K Autószalon előtt. Emiatt minden nap kétszer kell megállapítsam, hogy „bakker, ezek mocsok jól néznek ki”, miközben a kerékpárút kátyúi épp kiütik alólam a 8 barra fújt virsligumijaimat. Így a prosztatamasszázzsal felérő útviszonyok ellenére azt
Előrebocsátom: eget rengető újdonságról nem tudok beszámolni. Ha macska lenne, azt mondanám, hogy kurvul, dorombol, eszik. De mivel ez nem macska, hanem egy wankelmotoros autó, ezért inkább azt mondom, hogy nem akar tönkremenni, teszi a dolgát és nyeli a benzint. Nagy unalmamban viszont megcsináltam sok apróságot. Azokat a dolgokat, amik
A múlt hétvégén megvolt az első RX-8 találkozós részvételem is az autóval. Mivel „Tavaszi RX találkozó és bejáratás”-ként volt meghirdetve, az utolsó szót magamra vettem, és kötelezőnek éreztem a megjelenést. Ezzel újabb 700 – mostkapaszkodj – h i b a m e n t e s kilométer került az autóba,
Elég rég volt már poszt, ennek egyszerű okai vannak: az autóépítés hajráját hátrahagyva igyekeztem végre itthon is lenni, illetve értelemszerűen minél többet használni az autót. Meg simogatni. A simogatás jegyében kapott egy komplett takarítást, bőrápolóval meg matt műanyagápolóval. Egyébként, mint gumiiparban dolgozó, eloszlatnék egy tévhitet: a műanyagot és a gumit
Rozsdagyilkolás, 3., s egyben utolsó felvonás Az előző két részben megírtam azt a kb. 6 napnyi küzdelmet, amit az alvázon, a küszöbökön és a hátsó futóműveken található rozsda levakarásával és passziválásával folytattunk. Ígéretemhez híven, ebben a részben végre az alvázvédőzésről is lesz szó. Meg egy kis csajozásról. Utána meg nőgyógyászatról…
Rozsdagyilkolás, 1. felvonás Viszonylag optimistán álltam a rozsda kérdéséhez, az autót körbenézve ugyanis sehol nem lehet semmit látni a tipikus helyeken. A küszöb alja, a lemez visszaperemezés rozsdás, de az kívül van, látványos, de nem veszélyes. A futóművek nem alu részei, hővédő lemezek, minden egyéb hóbelebanc az alján rozsdás,
Szerelős szombat volt ismét, pezsgett az élet a műhelyben, Macuda egy nagy lépéssel közelebb került az érvényes papírokhoz. Jaés megtettem vele az első métereket is a lugas és a műhely között! Nézzük mi volt a menü:
Autó lett a dísztárgyból Előtörtek végre az első füstpamacsok Macuda kipufogójából. Nade ennyire ne rohanjunk! Hogy is jutottunk idáig? Kép is van, a betű is sok, hosszú poszt lesz, menj el chipsért. Én meg ciccentek egy megérdemelt belgát.
…mondta apám is, anyám is, csak más hangsúllyal Avagy megmutattam a feleségemnek és a kislányomnak is, hogy miért fogunk jövőre (most már idén) éhen halni. Megegyeztünk benne, hogy ennyit megér. Szóval következzék egy pár kép az autóról, meg a mi kis családunkról (vagy állatkertünkről?). Hiánypótló, cuki kiscicás poszt! ( :
