Család és városkompatibilis autót 4,5 milla alatt? Lássuk!

A Wankelblog szolgálati autót keres 1. rész

A jó párszor itt is emlegetett 13 éves szürke Daewoo-m továbbra is teszi a dolgát, de a félévente jelentkező, sosem nagy, de számomra, aki egy csöpögés és apró bajoktól is mentes autót szeretnék, mindig zavaró hibái túl sok időt és energiát raboltak. Anyagilag nem volt megterhelő, és ezek többsége javítás nélkül is megúszható lett volna, de nem szeretem elhanyagolni a tárgyaimat. Szeretek bütykölni, alkatrészt vadászni, stb., de erre a posztra a Mazda van, a használós autót használni akarom és… és kb. ennyi. Megérett hát a csere gondolata, olyannyira, hogy a Nubirát el is adtam, és úton is van az utódja. De mielőtt győztest hirdetnénk, tartsunk pályabejárást ( :

Realista emberként elsőre persze a pár éves használt merült fel, elkezdtem hát főleg Ceed-eket, meg i30-akat nézegetni, 100 ezer km alatt (tudom, nem km-t, meg bla-bla, de bizonyos dolgok egyszerűen elkopnak), max. 5 éves korig. Rá kellett, hogy jöjjek, a használt autók vagy annyira drágák, vagy annyira nem tudják azt, amire vágyok (és most itt nem szívből, hanem észből kell érteni a vágyakat), hogy inkább veszek egy újat, némi hitellel, de az akkor nekem 10 évig autó marad. A 3-5 éves használtak és az újak közt kb. pont akkora a különbség, hogy az, hogy pont ennyi évvel tovább garanciális, és ennyivel többre is tervezhetek vele, visszahozza a különbséget. Szóval ezen a vonalon haladtam tovább.

Tulajdonképpen az ideális számomra az autók iPhone-je, a Golf lenne. Van ugyanannyiért vagy kevesebbért papíron többet tudó autó, van izgalmasabb, van szebb, de egyrészt pontosan azt adja a pénzedért, amit vársz tőle, és amit tud, azt kiválóan, másrészt tényleg semmi többet nem tudok belelátni, mint egy tökéletes céltárgyat. Az iPhone előtt is volt okostelefon, a Golf előtt is volt kompakt, valahogy mégis ezek lettek fogalmak, és ha ránéz valaki, rögtön tudja hány óra, akár 4-es az, akár 7-es, akár iPhone-ról beszélünk, akár Golfról. A gond csak azzal van, mikor valaki ennél többet akar belelátni, és bármelyiket is a vélt presztízsért akarja birtokolni. A különbség annyi, hogy míg a telefonnál viszonylag sokan ki tudják prüszkölni a Szifon felárát, addig az autónál ez már tetemes különbség. Szóval más megoldás után kellett nézni. Jó, azt se hagyjuk ki a sztoriból, hogy ha lenne pénzem Golfra, akkor sem azt venném, mert annyiért már tennék némi érzelmet is a konfigurátorba. De most kőkemény alapigények vannak, meg mégkeményebb realitások, autó miatt végtelenül eladósodni meg a világ faszsága, márelnézést. Szóval érzelmek kihúzva, koncentráljunk az alapigényekre.

Tehát:

• tudja a mai biztonsági alapelvárásokat: minél több lufi, masszív kasztni. Az ESP, ABS szerencsére már kötelező. Viszont nem tudok napirendre térni afelett, hogy míg a TPMS is az, meg levonás jár a sokszor szarul és életveszélyesen működő automata fékezők (ld. teszt közben besatuzó Honda), meg sávtartók (ld. bringásra kormányt ráhúzó Merci) hiányáért, addig a hátsó fejtámla ma sem alap, sőt egyesek az állíthatatlan magasságú első övekkel, a 2 pontos középső hátsó övvel, meg az F Astrában lassan 30 évvel ezelőtt már meglévő pirotechnikai övfeszítő hiányával és a felárért sem rendelhető függönylégzsákkal spórolnak.
• legyen egy értelmezhető csomagtere: örök LEAN-es vagyok, mindig bojkottálom, hogy a fél lakást bepakoljuk, de azért 350-400 liter alatt nem tudom értelmezni a teret
• beleférjen 4 felnőtt, vagy 2-3 felnőtt + 1 gyerek ülésestől, meg alkalmasint egy 5. felnőtt is beszuszakolható legyen akár, de a szükségesnél ne legyen nagyobb
• ne legyen sokkal gyengébb, mint 10 kg / lóerő, mert megpakolva is szeretnék biztonsággal előzni, nem pedig a 70-nel cammogó papa-mama mögött vonatozó tömeg része lenni (ha te úgy döntesz, hogy azzá válsz, semmi gond, de kérlek, legalább hagyj akkora követési távot, hogy ne egy kilométeres sort kelljen egyszerre megelőznöm, köszi!)
• első-hátsó villanyablak alap
• klíma alap, ha kétzónás, az erős plusz pont
• ülésfűtés (csillaggarázsos az autó, én meg öregszem), tolatóradar elvárás, de mindkettő olcsón pótolható utólag is
• tempomat elvárás, a radaros egyelőre csak buja vágy
• bluetooth alap (kötelezővé is tenném), a tapiképernyő menő, de nem izgat fel
• esőszenzor, automatán sötétedő belső tükör hatalmas előny – mindkettő az a kategória, hogy ha egyszer használtad, onnantól visszasírod, ha nincs

 A versenyzők:

• Dacia Logan MCV
• Renault Clio Grandtour
• Renault Megane Berline/GrandCoupé
• Suzuki SX-4 S-Cross
• VW Polo
• Škoda Rapid
• Opel J Astra
• Opel K Astra
• Ford Focus (kifutó)
• Honda Jazz
• Fiat 500L
• Fiat Tipo
• Kia Ceed (kifutó)

Kezdjük a „franciákkal”, és egy hungarojapánnal ( :

Logan MCV

Az MCV miatt mentem be a Dacia-Renault szalonba, aztán elég sok időt eltöltöttem ott. Részben azért, mert jó volt a kínálat, nagyobb részt viszont azért, mert amit 5 perc alatt el lehetett volna intézni, azt mindig egy órára sikerült nyújtania a kereskedőnek. Értem én, hogy nem csak én vagyok ott, de ha időpontra megyek, akkor elvárom, hogy velem foglalkozzanak mondjuk 80%-ban, és nem 20%-ban, hogy aztán mindenki ugyanúgy ne haladjon.

A tesztautó dízel volt, ami semennyire sem volt opció nálam, bár az 1,5 dCi az a ritka dízelmotor, amiért akár pénzt is adnék. Benzinesből sajnos csak valami rettenet gyenge szívó létezik, vagy a 0,9-es 90 lovas turbós, ami a kereskedő szerint is képes 10 litert kérni a városban. Köszi, az 1,8-as szívó benzinesem, plusz 200 kilóval és plusz 32 lóval járt el ugyanennyiből, és nem vagyok egy hypermiler.

Az autó első ránézésre csilivili, mindent tud olcsóért, tolatókamera, 4 villanyablak, navi, ülésfűtés (utólagosan, de berakják ők, nem nekem kell hozni-vinni-keresni és a garanciát nem érinti), amit akarsz minden.

Vezetni természetes élmény, semmi dráma, tökéletes antiautó. Semmit nem tart kanyarban az ülés, de legalább a kaszni sem billen nagyot. Úthibákat elnyeli, de hamar kezd alulkormányzottá válni. Nem kanyarvadászatra való, de nem is csábít rá, sőt… Motorja kellemes karakter, sokkal jobban tetszett érzésre, mint az erősebb 1,6 VW, 2,0 Ford dízelek, amiket eddig vezettem. Persze abszolút-értéken sokkal gyengébb, lassabb, viszont lent is ugyanúgy (nem) húz, mint fent, nincs nagy turbólyuk, hogy az „itt döglünk meg a kamion alatt” után jöjjön hátbavágás. Simán megindul kettesben is, nem csak dohog, mint egynémely erősebb társa.
Kellemes csalódás, az ülése nem olyan rossz, mint gondoltam, de nem ülnék benne sokáig. Nem vagyok beltéri műanyag fetisiszta, ha ránézésre jó, nekem az pont elég, de ennek egyszerűen minden egyes eleme után prémiumautónak tűnik a 13 éves Daewoo Nubira. Egyszerűen mindene reszelősebb, keményebb, a gombok, tekerők kelletlenül-kellemetlenül mozognak. Ha alám raknák, tudnék vele együtt élni, taxisként csak ezt venném, de nem is rakják alám, meg nem is vagyok taxis.

Ami vicces, hogy hőfokmérő nincs benne. Erre irányuló kérdésemre az eladó átváltotta a kis kijelzőt külső hőmérséklet kijelzésre. Mondom köszi, ez nem érdekel, zergebaszó hideg van, ez megy magamtól is, ellenben a motorról legalább annyi visszajelzés jó lenne, hogy „még ne nyomd paraszt” „mozs’jó” vagy „ajjaj, baj van”. Jó volna tudni, hogy 5 vagy 10 vagy 50 km után üzem meleg, és mikortól sarkantyúzhatom meg ezt a rettent ménest egy előzéshez.

Biztonságát tekintve is vannak fenntartásaim, gondolok itt a pirotechnikai övfeszítők hiányára, a mindössze 4 légzsákra (oké, az oldalsók az elöl ülők fejét is védik, de ezt a Daewoo is tudja), vagy akár az NCAP teszten már pont megrogyó A oszlopra, ami nem sok jót ígér, ha nem tartjuk be a szabványt ütközés közben.

A Daciánál a konfigurátorban (ami szerintem a Renault-val együtt a mezőny etalonja) kiszámolt árakból sok alku nincs, viszont 5 %-os THM-et kínálnak, az meg elég jó lenne…

...ha egy fullos Dacia (ezt leírni is fájt) árából nem lehetne szinte egy az egyben Renault Megane-t venni, ami fapadosban is alig gyengébb, mint az MCV. Ha az akciózás épp úgy áll, a Renault ráadásul nulla THM-es, így már sokat visszahoz az árkülönbözetből. Sétáljunk át a szalon másik felébe, porondon a Renault.

Renault Clio Grandtour

Összekonfiguráltunk egy igényeim szerintit, és szinte ugyanannyiba került, mint egy MCV. Oké, kisebb, de még pont elégnek tűnik. Aztán beültem, és úgyis elégnek tűnt, még magam mögött is. Egészen addig, míg be nem csuktam magamra az ajtót… ami egyrészt úgy szólt, mint nagyfaterom egykori Wartburgja, másrészt hirtelen elkezdtem nem elférni. 183 cm vagyok, és 70 kiló, tehát nem egy ogre típus. Fel nem tudom fogni, hogy ha magasságra-hosszra beférek egy autóba, akkor a könyökömnek miért nincs hely? A keskeny beltér és a Wartburg hang – kiszállás után óvatosan csuktam be, de így is kivert a víz, körbe is néztem, hogy hányan kapták oda a fejüket – viszont abszolút kizárta ezt az amúgy baromi dögös autót.

Megane GrandCoupe 1,6

Fájdalmasan szép autó, azóta is nyelek egyet, ha szembejön egy az utcán. Márpedig a ledes csíkokról messziről felismerhető, mindkét végéről. Annyira elnézegettem, hogy pár napra tisztára meg is szállt a francia feeling, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a gasztro kultúrában is olyannyira kiteljesedtem, hogy a “monitor előtt és három üzembe kirohanás közben” fogyasztott tízórai műfajban egészen a frissen sült kifli – dió – krémsajt (originál Medve) magasságig sikerült emelkednem.

A szalonban természetesen egy fullos volt, de kaptam egy kulcsot, így be tudtam ülni egy udvaron álló alap autóba. A középső könyöklő, meg a hátsó szellőzőcsatornák hiányától eltekintve ez így, ahogy van, egy vállalható autó, el is mentünk hát vele egy körre.

Ez az autó tökéletes. Mindene jó, abszolút ezt várom egy közlekedési eszköztől. Első pillanattól érezhető, az orra szépen leível oldalra, jó parkolni vele, felemelhető az ülés úgy hogy látsszon az orra (csajkompatibilis, ez is szempont, nem csak magamnak veszem), mindenhez jó hozzáérni, nyomkodni, szépen megy. Lineárisan húz, jó érzés kiforgatni, hiába, a jó szívó motornak nincs párja. A fogyasztás 8-10 liter között lehetett nagyvárosi körülmények közt, ez nem kevés, de vállalható. A futómű egyszerre kellemesen csillapít és kellően agilis, nagyon bejött. A kormány kicsit szokatlan. Egyrészről nagyon jó, hogy a sebességfüggősége rengeteget változtat, alapjáraton puha, tempónál kemény, másrészt viszont így elsőre furcsa is ez, illetve nagyobb tempónál egy kicsit több erő kell az egyenesből kibillenteni, mint utána tovább tekerni.

Ez egy fullos verzió, de az üvegtetőt meg a tapiképernyőt leszámítva az alap sem rosszabb. Képek forrása: internet

Ez egy fullos verzió, de az üvegtetőt meg a tapiképernyőt leszámítva az alap sem rosszabb. Képek forrása: internet

Ez egy fullos verzió, de az üvegtetőt meg a tapiképernyőt leszámítva az alap sem rosszabb. Képek forrása: internet

Ez egy fullos verzió, de az üvegtetőt meg a tapiképernyőt leszámítva az alap sem rosszabb. Képek forrása: internet

Ez egy fullos verzió, de az üvegtetőt meg a tapiképernyőt leszámítva az alap sem rosszabb. Képek forrása: internet

Ez egy fullos verzió, de az üvegtetőt meg a tapiképernyőt leszámítva az alap sem rosszabb. Képek forrása: internet

Ettől eltekintve annyira természetes élmény vezetni, hogy rögtön mertem is kicsit hajszolni, próbálgatni a kanyarképességeket, a Dacianal ez eszembe sem jutott, annak a legkisebb lendületes kanyarodásra jelezte minden porcikája hogy köszi ezt nem kérem.

Aztán valahol olvastam róla hogy hátul alacsony, ééééssss tényleg! Szimplán beülve nem tűnt fel, de hátradőlni nem tudok, a fejem elakad a tetőben. A csapott végű rövidebb, de pont elég hátul is, és az magasabb. Végül emiatt, illetve a hossza miatt ezt, a Berline verziót kezdtem nézegetni. Én szeretek nagy autóval járni, de egyrészt a feleségem annyira nem, másrészt be kell valljam, nincs rá szükségünk, és engem is csak szopat az a +20-30 centi, amikor parkolóhelyet keresek.

A Megane-ban a legfájóbb, hogy az amúgy teljesen vállalható alap verzióban nincs könyöktámasz és hátra vezetett szellőző. Ezért a kb. 20-30 ezer Forintnyi extráért a 400 ezerrel drágábbat kell megvenni, ami alig tud többet, szinte csak a rendelhető opciók köre több, meg pár apróság van benne.

Árban valahol 4,5-4,8 M Ft körül álltunk meg, előbbi akkor érvényes, ha a flottakedvezményre jogosult édesanyám nevére veszem meg. Ez esetben viszont a casco sokkal több az eltérő tulaj és üzemeltető miatt, amin pár év alatt elúszik a kedvezmény.

A szervizciklus 2 év/30 ezer km, hiszem is meg nem is. A szervizköltség kb. duplája, mint az évente szervizelendő autóké, szóval ezen vevőként maximum némi időt nyerek magamnak.

Suzuki SX-4 S-Cross 1,0 GL+

A Suzuki sosem volt az „én autóm”, de az érdemeit mindig elismertem. A kínálatuk közben igazodott az igényeimhez, a szlogenjeik viszont semmivel nem lettek jobbak. „Ideje másképp gondolni a Suzukira!” szólt pár éve, és sosem értettem, mert eleve devalválja a márkát, a márka örökségét, márpedig egy reklámnak pont ellenkező a célja. Ezt végre elfelejtették, most már „Way of life” a szlogen, ami üzenetét tekintve semmivel nem jobb, elvégre egy folyton lerohadó Zaporozseccel járni is egy életmód, mégsem annyira vonzó a többség számára.

Elsőre a Baleno-t nézegettem, jókat is írtak róla, ha aránytalan is a forma, de azért hunyorítva szinte szép, felszereltsége is oké a GL szinten, a GLX 4 millióért meg távolságtartós tempomatot ad, amit ennyiért semmi más nem tud. Beleülve viszont maximum „ahhoz képest tágas”, és mindene borzalmasan kisautós, főleg a hátsó sor, amit mi azért használunk. Hamar továbbléptem a Vitara-S-Cross irányba, amiből utóbbi nyert. Előbbi mellett szólt az egyszerű szívómotor, és a külső forma, utóbbi mellett meg minden más. GL+ szinten S-Cross alig drágább, viszont pont annyival felszereltebb és nagyobb, valamint pár beltéri részlet is igényesebb. A turbómotor meg, hát… ha már muszáj, akkor legalább legyen japán, ez pedig az, ott is rakják össze.

A felszereltsége nagyon jó, az olyan titkos vágyaim, mint az esőérzékelő (a Daewooban is van, imádom), vagy az automatán sötétedő belső tükör is benne vannak. A klíma ráadásul kétzónás, aki utazott már úgy, hogy sokáig az egyik oldalra sütött a nap (Alföld, a „sok” kanyarjával…), vagy mások a hőigényei, mint a párjának, az értékeli az ilyet. Kulcs nélkül nyílik és indul, ez védelem szempontjából hátrány, viszont nagyon 2018-as, nem kell a múlt ezredbéli kulccsal gernyózni.

Vezettem az 1,4-est. Beleültem, vezettem, kiszálltam, hazajöttem, és ennyi. Semmi, de semmi nem jut róla eszembe. De ez tulajdonképpen jó, én most abszolút erre vágyok! Ha egy kicsit megerőltetem magamat: a tolatókamera tök jó, de az oldalsó tükröt nem helyettesíti, és a radarral ellentétben nem csipog, tehát ha a kocsi sarkánál van valami, akkor a külső tükröt+kamerát felváltva kell nézni. Nálam a radar a nyerő. A vonalakat felrajzolja, hogy mi mennyire van, de nem kanyarítja kormányállás függvényében, mint egy drágább autó (vagy egy új Lada 😀 ). Az automatán sötétedő tükör bekapcsoltságát egy zöld led jelzi, ez engem zavar, ha ilyet veszek, egy típusspecifikus, méretregyártott fekete szigszalaggal kezelni fogom ezt a problémát…

A futómű kicsit billegős, legalábbis ha elkezdi forszírozni az ember. Cserébe nem különösebben ráz, egyenesben 100-ig nem is imbolyog. Egy magas futómű ugye vagy billeg, vagy ráz, esetleg a kettőt együtt. Ha egyiket sem, akkor meg nem ennyibe került. Az 1,4-es motor kis fordulaton, tehát kb. szívó üzemben is elrángatja a bódét, teljesen kellemes vele a város, de ennél is megvan, hogy egy ponton állat nagyot húz, aztán gyorsan le is forog és kifárad. Továbbra sem lettem kisturbó párti, de együtt tudnék vele élni. Igazából túl soknak is tartom ebbe az autóba, a tudása bőven felülmúlja a futóműét.

Kicsit később sikerült az 1 literest is kipróbálni. Szerintem ez az autó ezzel a motorral kerek egész. Meg lehet vele indulni, nincs jelentős turbólyuk, 100-ig szépen viszi a kasztnit, fölötte nem tudtam menni. Autópályán biztosan többet kér el, mint a nagyobbik, mindenhol máshol viszont kevesebbet, és 300 ezerrel olcsóbb. Az 1,4-es vaddisznócsörtés karaktere nincs meg benne, de nekem nem is hiányzik, ha veretni akarok, ott a Mazda.

Nem vagyok sem SUV, sem kisturbó párti, de ebben szívesen ülnék, akár nagyon sokáig is. Vezetni a Megane-t kellemesebb, a beltere jobb minőségű, a szívómotor karaktere közelebb áll hozzám. Praktikumban, térben, felszereltségben, fogyasztásban, értéktartásban, szóval úgy kb. mindenben viszont agyonveri a Renault-t. A hitel szimpla banki hitel, semmi forgalmazói támogatás nincs benne, a nullás kamattól messze áll. Utóbbi persze csak játék a számokkal, valahol úgyis kifizeti ezt az ember.

A kereskedés, az emberek olyanok, mintha 20 évvel ezelőtt lennénk. Nincs nagy marketingduma, szlogen-hegyek, de őszinték, ők is, meg a termék is, viszik is, mint a cukrot.

Mostanra legyen elég ennyi, a következő részben jöjjenek a németek! ( ;