Mint ahogy az a videóból is kiderül, szerveztünk magunknak egy olyan pályanapot az Euro-ringen, ahova kimondottan tanulni mentünk. Anélkül, hogy magunkat magasztalnánk, hogy mennyire érett felnőttek vagyunk, azt gondolom, hogy nem csak a napi közlekedésben, de a versenypályán is tudni kell félretolni az egonkat. A vezetés tipikusan az a kategória, amiben nagyon kevesen ismerik be azt, hogy nem tudnak, vagy nem úgy tudnak, ahogy kéne, hiszen mindenki sokkal jobban vezet, mint a másik, és a közlekedési kultúránk ennek tökéletes lenyomata.
Én viszonylag régóta szimulátorozok, és leginkább iRacing a választott programom, ami kimondottan egy kompetitív szimulátor, így folyamatosan arra kényszerít, hogy tanulj, tanulj, gyakorolj és tanulj, hogy egyről a kettőre tudj jutni. Bár már régóta nem vagyok annyira aktív, mint szeretnék, és ebből adódóan nem is vagyok már olyan szinten, mint amit reálisan elvárnék magamtól, de azért a rengeteg elméleti tananyag megmaradt a fejben. Az eddigi néhány alkalmas pályázásom során ezek mindig nagyon jól jöttek, de azért nyilván be kell látnom azt, hogy a valóságban pályán vezetni az egészen más, még ha rengeteg közös pont is van.
Innen jött az az ötlet, hogy nekem van egy számomra nagyon kedves ismerősöm, Molnár Bendegúz, aki pici gyerekként motorozott, majd sok sok évvel később egy tehetségkutató verseny során ülést kapott egyetlen szezonra az akkori Swift Cup Europe-ba. Rögtön az első szezonban megmutatta, hogy nem véletlen került oda, mindössze 1 ponttal maradt le az abszolút Európa-bajnoki címről, aminek az lett az eredménye, hogy kapott még egy év lehetőséget, és a rákövetkező évben bajnokként fejezhette be a szezont. Ez az a sorozat, ahol rengeteg ma igen jól ismert autóversenyző kezdett, pl. Michelisz Norbi is. A következő szezonjában végig autó gondokkal küzdött, és pontosan emlékszem rá, hogy mennyire fájdalmas időszak volt ez számára, hiszen nagyon sokan azt gondolták, hogy ennyi volt, egyszer lent, egyszer fent. Ő pedig kitartott a véleménye mellett, hogy valami nincs rendben az autóval, és végül ez be is igazolódott, viszonylag sok lóerő hiányzott az autójából, amivel még így is behúzta a Magyar-bajnoki serleget. Vezetett ő aztán 1000+ lóerős kamiont is az USA-ban ovál pályán, ahol szintén futamgyőzelmeket szedett össze, de idő előtt elhagyta ezt a mezőnyt. Manapság pedig egy GT86-tal készül párosban VLN versenyekre, valamint például osztrák autóversenyzőket “tanít” versenyezni. Vele fordult elő az az eset is, mikor meggyanúsították a Swift Cupban, hogy az autója gyorsabb, mint a többieké. Ezért autót cseréltek az illetővel, majd megnyerte a futamot. Szóval tényleg nem akarok túlozni, Bendegúz elképesztően tehetséges, a jövőjének csupán anyagi korlátai vannak.
Szóval őt kerestem fel egy szép napon, hogy mi lenne ha? Ő pedig készségesen igent mondott. Hárman voltunk délelőtt, hárman délután, mindenki mellé beült, mindenkit ellátott tanácsokkal, javításokkal. De ami a legemlékezetesebb volt, hogy mindenkit vitt a saját autójával is, ami egész egyszerűen sokkoló volt. Mikor először mész pályára átéled azt, hogy basszus, ezt tudja az autóm? De mikor valaki olyan vezeti, aki nem csak úgy hobbi szinten vezetget, vagy csak úgy instruktorkodik mert ügyes, hanem konkrétan az a munkája, hogy mindenkinél gyorsabb legyen mindenhol… na hát az tényleg egy szürreális élmény. Volt itt 2db RX-8, GT86, 350Z, Audi A3 2.0tfsi, és régi 1.3 Swift.
Hogy én mit kaptam a naptól? Bendi elmondása szerint az ívek és az alapok megvannak, leginkább a szimulátornak köszönhetően. De nyilván így is voltak javítani való megmozdulásaim, valamint a legfontosabb az lett volna, hogy konzisztensen tudjak hozni egy elfogadható szintet. Ami számomra szimulátorban is kihívás szokott lenni az az, hogy felismerjem és jól alkalmazzam a késői csúcspontok érintését (late apex), és hát minő meglepetés, Euro-ringen is van ilyen, nem is egy, ahol a legjobb kigyorsítás érdekében el kell tolni a csúcspontot is.
Amiket már említettem korábban is, de szintén nagyon hasznos elméleti alapok: oda nézz, ahova menni szeretnél. Ne a kanyarbejáratot, apexeket, bólyákat, stb-ket nézd, hanem azt, hogy hova szeretnél majd kilyukadni. Valamint a lassan be, gyorsan ki elv szerintem nagyon fontos, és ehhez szorosan kapcsolódik az is, hogy az összetettebb kanyarkombinációknak, sikánoknak mindig az elejét kell elrontani, hiszen a kigyorsítás lesz a lényeg. Ezek a dolgok azt gondolom, hogy egy pályán másodperceket jelenthetnek.
Szeretném kiemelni, hogy nem igazán mértünk időt, még referenciának sem, mivel brutális meleg volt, egy utcai autónak semmilyen szinten nem alkalmas. Így a gyakorlás maradt, legalábbis részemről. Eljön majd annak is az ideje, mikor az időt támadom.
Bendi, óriási köszönet! 🙂
A videó a napról:
Bendi gyorsköre külön:
3D forgatható csúcs GoPro Max, itt én próbálok íveket fogni (köszi Geri):