Suzuki SX4 S-Cross 1.0 GL+ tartósteszt – 2 év az ország kedvencével
SUV, quashqauaiaiaia, sx-4 s-cross – amit nem tudok kimondani, azt általában kerülöm (szuv? suv? eszjúví? káskáj? kuaskuai? esiksznégyeskrossz?), 2 éve mégis egy Qashqai-jellegű, SUV-jellegű autó mellett tettem le a voksom. Valójában mondjuk mindkettő crossover, csak a fejekben ez még nem vált el teljesen a SUV-tól. Tartós teszt a saját Suzuki SX4 S-Cross 1.0 GL+ típusú személygépjárművemről.
Downsizing, SUV, buzivagy?
Tisztázzuk. Két dolgot nem akartam, SUV-ot és turbómotort. De tudjuk mit mondott Torrente, és hogy őszinte legyek, így 2020-ban a „megizélődést” még élvezni is lehet. A kompaktok alapterületre már nagyok, de egy árnyalattal még mindig szűkebbek, mint egy családnak kellene. Kombi kivitelben már rendben lennének, de azok meg rettenet hosszúak, ami a használat kb. 70%-ában csak felesleges bonyolítás a parkolóhelyvadászatban. A mai szívómotorok meg kevés kivételtől eltekintve lomhák, mint a dög. Maradt hát a „SUV” és a kisturbós, azon belül is hosszas keresgélés és próbálgatás után a Suzuki SX4 S-Cross. Ami egy alsópolcos Qashqai – ugyanazt tudja, mint a crossover kategória ősatyja, kicsit egyszerűbb kivitelben, jóval olcsóbban.
De hogy néz már ez ki?
Az autó legvitatottabb része az orra, kár, hogy általában pont ezt látjuk meg belőle először. Érdeme, hogy a visszapillantóban is pont olyan ormótlan, mint szemtől szemben ránézni, így a Merciket mímelő led csíkjaival, és az AliExpress-en kapható összes krómdíszből összeállított hűtőmaszkjával a pszichológiai hadviselésen alapuló hazai közlekedési viszonyok között is egész jól el lehet vele boldogulni. Az ortopéd front előzménye a korábbi, tapír orrú S-Cross, amit egy kimondottan jó tanulmányautóból sikerült elrontani, hogy aztán ebből mentsék, ami menthető a 2017-es frissítéssel. Végül is jobb lett. Sokaknak tetszik is, én inkább csak elviselem.
Az autó többi része szerintem teljesen rendben van, látszik, hogy a Qashqai-t sokat nézegette, aki megrajzolta, de a kategória megteremtőjétől lopni talán annyira nem szégyen.
A saját autómon lefóliáztattam a krómrács közepét feketére, kapott egy ezüst (indiai belpiacos) „haspajzsot” és feketék lettek a gyári felnik, illetve nyárára Vitara GLX felniket kapott. Apróságok, de javult az összkép.
A beltér megtérít
Az autóba beülve már egy teljesen összeszedett kép fogad: szép és egészen jó fogású kormány, hangsúlyos és jól használható multimédiás egység, és egy rendes, különálló, igaz kicsit túl mélyen lévő kétzónás automata klíma. Az ergonómia rendben van, a zene, telefon, tempomat a kormányról vezérelhető, 2018-ban, 4,5 millió környékén ez még korántsem volt mindenhol egyértelmű. A Suzuki mindemellett egy csomó olyan extrát bepakolt, amit mások százezrekkel drágább felszereltségi szintnél tettek egyáltalán rendelhetővé. A középső, GL+ szinten már van tolatókamera (radar viszont nincs, az enyémbe utólag került egy Valeo), telefon tükrözés (iOS-szal jól is működik, Androidnál telefonfüggő), automata LED (!) fényszóró és a kedvenceim: esőérzékelős ablaktörlő és automatán sötétedő belső tükör. A fejegység egyszerű, de nagyon jól használható, a 6 hangszórós gyári rendszer viszont elég ergyán szól, többek tapasztalata szerint csodákra képes egy rendesebb első hangszóró szett és némi rezgéselnyelő anyag, nálam is ez lesz a következő projekt.
A bőséges felszereltséget ellensúlyozandó az anyagminőség viszonylag prosztó, de ebben az ársávban elfogadható. A műszerfal teteje puha, minden ajtóra jutott szövetkárpit, a klímatekerők kellemesek, a többit úgyse fogdossa az ember. A kemény műanyagok kellemetlen mellékhatása a zörgés: a kalaptartó újkorától zörög (kapott gumit tappancsokat, azóta csendben van), a napszemüvegtartóban kopog a szemüveg (kapott öntapadós filcet, azóta ez is), és valahol valami még meg-megzörren olykor.
Az ülések rendben vannak, hazudnék, ha azt mondanám, nem ültem még jobban, mert de, de némi mocorgással az én könnyen megfájduló hátammal is le lehet benne húzni sok-sok órát egyhuzamban. Egy dolog zavar: a kormányt nem tudom olyan mélyre húzni, mint szeretném, mert kitakarja a sebességmérőt és a visszajelző lámpákat.
A hátsó pad inkább 2, mint 3 személyes. 2 fővel korrekt, 2+gyereküléssel már nagyon szűk. Apropó gyerekülés: vicces, hogy minél kisebb a gyerek, annál több hely kell neki. Egy masszívabb gyereküléssel már annyira elöl van a gyerkőc, hogy a jobb első ülés tologatása behatárolt, ha nem akar hátmasszázst az elöl ülő. A Vitara tengelytávja 10 centivel kisebb (2600 vs. 2500 mm), aki a két típus közt vacillál, gondoljon erre is.
Még a beltérnél maradva, emlékezzünk meg pár suzukis butaságról:
- a komfortindex mindenképp 3-at villog, akkor is, ha normálisan bekattintjuk a kart, és 1 után visszahúzzuk – ha egyszer kiadtuk az ukázt, akkor márpedig ő ezt tudatja is a külvilággal, ne tessék itt meggondolni magunkat
- csak a vezetőoldali ablak automata (az viszont jó japános kapcsolóval)
- az ablaktiltás nem csak az utasok, de a vezető számára is letiltja az utas-ablakokat
- a tükörbecsukás nem, hogy nem automata, de ráadásul 2 fix állású a gomb… és csak gyújtáson megy, tehát még motorleállítás előtt kell becsukni, aztán forgatni a nyakunkat, hogy ne nyissuk ki más elé az ajtót
- a tapis fejegység és az órák közti „fedcomp” semmit nem tud egymásról, még az órájuk is elcsúszik, fél év alatt 5 percet simán
- az órák közti kijelzőn lehet pár dolgot állítgatni, de nem kormányról, hanem kis forgó-nyomkodó gyufapálcikáról – használható, csak béna
- a fejegységen nincs mappa léptető gomb, mindig végig kell túrni a listát, ha vége az aktuális mappának/albumnak (bár legalább van mappa nézet, nem csak ID3 tag-ek alapján keres)
- az átlagfogyasztásmérő köszönőviszonyban sincs a valósággal, mínusz 2 és 8 deci között kiír valamit, amit épp kiad az algoritmus
A csomagtér a másik pont, ahol elveri a Vitarát: 430 liter áll szemben a 375-tel. A hátsó üléstámlák meredekebbre állításával ez még 10 literrel növelhető. Ennek legfeljebb akkor van értelme, ha pont ennyi hiányzik, hogy egy nagyobb, merev doboz beférjen, egyébként ezért a 10 literért kár büntetni a hátul ülőket, amúgy sem épp hanyatt fekve terpeszkednek. Az üléstámlákhoz hasonlóan a csomagtérpadlónak is két fokozata van, fentebb emelve kisebb a térfogat, viszont döntött ülésekkel így sík a padló, és pont elfér alatta a kiszerelt kalaptartó. Ezen kívül az oldalsó rekeszek fedelei is kivehetőek (egy kicsit sajnos túl könnyen is, ha tele vannak pakolva ezek az üregek, trükköket kell bevetni, hogy ne pattanjanak ki maguktól), így széltében is bővíthető egy kicsit a tér.
Mindent egybevetve, a csomagtér szerintem határozottan ügyes, eleve egyszerű, szögletes, nem nyúlik be semmi, és a térformálási lehetőségekkel, meg a kétoldalt elhelyezett rögzítőkampókkal nagyon jól kihasználható. Ebben a méretosztályban, úgy, hogy utastér is maradt, szerintem ez csillagos ötös. Aki meg azon fanyalog, hogy prosztó műanyag kárpitozása van, az lapozza végig a lenti galériát, és értékelje ezt át egy rendes sarazós bringatúra látványa után. Ide kívánkozik még, hogy az ehhez a szinthez már járó tetősínek terhelhetősége 75 kg, ami simán kiad akár 4 bringát, vagy egy tisztességes költözködést.
Milyen menést produkál a ménes?
És hogy milyen vele menni? Tökéletes antiautó. Ha az ember A-ból B-be akar eljutni – márpedig az emberek többsége pont ezt keresi, akkor mindent tud. A futómű semleges, a „billegjen vagy rázzon a magas futómű” kérdést jól megközölték, viszonylag feszes, de komfort guminyomáson nem is ráz túlzottan. A nagyobb úthibákat, földutat is jól tolerálja, a magasságával és a ballonos gumikkal pedig városi körülmények közt nehéz bárhol is fennakadni, utóbbiak miatt pedig a felnit lepadkázni is közel lehetetlen. A gumikkal kapcsolatos kellemetlenség viszont, hogy egy olyan idétlen méretet sikerült kiválasztania az ezért felelős… nemtom… gyakornoknak?, hogy a Vitara/SC-n kívül alig van ilyen méreten futó típus. Így aztán másfélszer annyi darabja, mint egy elterjedtebb méretnek. Ezen az sem változtat, ha mondjuk télire csak 16-os kereket vennénk rá, mert a váltóméret pont ugyanilyen ritka.
A kormányzása nem egy élénk valami, de pontos, és kellően direkt. A könnyű motor miatt, ha ügyesen játszik az ember az autó súlypontjával, meglepően nagyokat lehet vele orrtolás nélkül kanyarodni. Egyedül hosszú, sodrós kanyarokban kell észen lenni, mert az egyszerű csatolt lengőkaros hátsó futómű képes elpattogni, pláne, ha eco nyomáson vannak a gumik. Mondjuk, aki így használja, az magára vessen. A szabvány fogyasztásmérésen kívül másra nem jó ez a nyomásérték.
A kormányzáshoz tartozik még az autó egyetlen nagyobb fogyatékossága: az átlagnál rosszabb az egyenesfutása. Többet kell korrigálni a kormányon, kicsit olyan, mintha szélesebb gumik lennének fenn, és vinnék az úthibák a kerekeket. Elvittem egy futóműbeállításra, javult a helyzet, de csodák nem történtek.
Az autó második – és számomra utolsó – bosszantó hibája a túlszabályzó LED fényszóró. Ha a kocsi fara terhelve van (2-3 fő, csomagok) az automata szintszabályzó a kelleténél sokkal lentebb billenti a fényszórókat, így rövid a bevilágított szakasz. Ez a LED erős kontrasztja miatt még inkább feltűnő. Kisebb terheléssel viszont nagyon jó a lámpa, szépen bevilágítja az út széli bozótost is, de aláírom, hogy ezzel a kitakarós trükköktől mentes, egyszerű LED zseblámpával szembe jönni nem jó.
És eljutottunk végre a motorhoz, ami szerintem a legalulértékeltebb, mégis legjobb része az autónak. Vásárlás előtt kipróbáltam az 1,4-es és az 1,0-ás Boosterjetet is, és utóbbi mellett tettem le a voksot, nem csak az anyagiak miatt. Az 1,4 szerintem sok ebbe az autóba. Nagyon jó motor, de ügyesebb, mint a kocsi többi része. Nem uralhatatlan a 140 lóerő, de ha valaki nem folyamatosan autópályázik, akkor felesleges. A kicsi, 1 literes, 3 hengeres motor is jól mozgatja az 1100 kiló körüli bódét. Gyorsan leforog ugyan, de hamar megjön a nyomatéka, az 5 sebességes váltó kiosztása is passzol hozzá, így simán lehet vele dinamikusan, haladósan autózni, akár terhelten is. A váltásjelzőre viszont nem kell hallgatni. Valamelyest igyekszik lekövetni a szándékot (pl. gyorsítás közben nem villog szigorúan 2000 rpm-nél), de gyakran terelne olyan fordulatszám tartományba, ahol csak csapágyból fogy több, üzemanyagból viszont semmivel sem kevesebb. Autópályán a 140-150-es utazótempónál jól érzi magát, a 180-as végsebességig szépen egyenletesen húz (GPS szerinti 182 a vége sík úton).
Az átlagfogyasztása nálam 6,4 liter lett az elmúlt 27000 km alatt. Ennek kb. fele város, fele minden más. Városban ennél kicsit kevesebb a fogyasztás, országúton kb. pont ennyi, autópályán, amikor csak lehet 140-150-et tartva, sűrű forgalomban, klímázva, elkér akár 8-at is. Általában haladósan közlekedek, picivel a sebességhatárok felett („tűrésen belül”), és előzök, ha kell, nem tötymörgök. Hypermilerek ebből egy litert simán faragnak.
SX4 S-Cross típushibák – akad, de sose legyen nagyobb baj
2 év és 27000 km alatt nem illendő komolyabb hibáknak jelentkezniük, nem is jelentkeztek. A típushibának tekinthető ajtó beázás a jobb első ajtón nálam is megjött, garanciában visszaragasztották az ajtóban lévő fóliát, azóta rendben van. Futómű állításban nem erősek Esztergomban, az enyém is utánállításra szorult (az első, a hátsó nem állítható), ezt garancián kívül intéztem, mert hatékonyabb volt így. (A hátsó futóműnél egyébként volt olyan hiba egy szériánál, hogy félrekoptak a gumik, ahol ez előfordult, garanciában cserélték a komplett futóművet.) Ezen kívül még az utólag beszerelt tolatóradarral volt bajom, rosszul kötötték be, de ez már a szerviz hibája, nem a gyártóé. A beltérben látható kopás nincs, egyedül a gyenge gyári szövetszőnyeg kopott el, de ehhez legalább felár nélkül járt, többekkel ellentétben.
Végítélet
Az SX4 S-Cross olyannyira jól tartja az árát, hogy így 2 évesen gyakorlatilag új árán tudnám eladni, így a mild (milf?) hibrid megjelenésekor elgondolkodtam a cserén. Az új modell kb. a korábbi 1,4 turbó menését tudja, az 1 literes motor fogyasztásával – nem olyan rossz kombó ez. Ezen kívül alapáron jár hozzá többek közt a távolságtartós tempomat, ami részemről egy vágyott extra. Végül elvetettem a cserét, az 1 millió többletet nekem ez nem éri meg, van helye máshol is ennek a pénznek. Az autóval 10 évre tervezek, ezzel a céllal is vásároltam meg újonnan. Így 2 év távlatából is jó döntésnek tartom, el kell ismerjem, nem véletlen a Suzuki Vitara/S-Cross páros népszerűsége, nagyon is racionális döntés mindkét modell.
Fotók: saját / Korom Ádám
Két éve követtem a keresgélös blogot, mert én is lacettit akartam lecserélni nem élvezeti ezközre és legalább 10 év távlatra. Amikor nekedd kijött az SX4, akkor én azt gondoltam soha, inkább marad a koreai, ez egy nagyon buta döntés.
Rá két hónapra a főtengely úgy döndött hogy két darbban szebb az élet… Új autó kell. én is ferajzolgattam az excel tábláidat és a fehér 1.0 scrossban már 33e km van 🙂
Annyi a különbség hogy itt télen néha jó az öszkerék ezért még az belement.
Üdv:
Kár a Lacettiért, hogy így kifeküdt, de grat az utódhoz ( : Szerintem amúgy filozófiában is jó utód a Lacetti után az S-Cross, mert a Daewoo/Chevrolet az akkori színvonalon pont ugyanezt tudta, mint most a Suzuki: nagyon korrekt csomagot adni az adott pénzért, és ott spórolni, ahol nem fáj. Ellentétben mondjuk egy Daciával, ami folyamatosan az arcodba dörgöli, hogy ő egy olcsó autó.
Meg bár az építésmód eltér, összességében térben és teljesítményben is hasonló a 2 modell.
Az összkerék nálunk az Alföldön teljesen felesleges, én az automatán gondolkodtam nagyon, mint plusz opció, de végül elvetettem.
Szuper teszt:)
Amit írsz 140-150 km/h, ezen mennyit fordul a motor? 3000 környéke vagy inkább a 3500-4000?
Köszi!
Ott már 4000 felett forog a motor. Tudom ez így soknak tűnik, de egy meleg motornak ettől semmi baja nem lesz, meg nyilván nem is München-Szecsőt nyomok egy seggel ( :
Viszont ha az autópálya a célterep, akkor inkább az 1,4-es a jó választás, a 6 sebességes váltóval, ami nem csak egy szétmaszatolt 5 sebességes, mint általában, hanem ténylegesen kevesebbet forog. Meg feltehetően kevesebbet is eszik pályán. Cserébe mindenhol máshol viszont majd egy literrel többet.
Nekem is 1.0 van, csak érdekelt te mit tapasztaltál, nálam 130-nál 3100-at pörög. Kicsit féltem, hogy nálam van valami baj, de akkor ezek szerint nem gáz (máshol is ennyit tud).
Viszont én főként pályázom, 100-200 km/nap.
70% pálya az össz km-et tekintve. Szerinted motor hamarabb kezd majd köhögni vagy nincs ennek akkora jelentősége, max a fogyasztás több picit? (nálam amúgy nyáron pálya 6l / télen 7l)
Köszi előre is a választ:)
Egy meleg motornak nem nagyon árthat, hogy 3100-on, vagy akár 4000 felett pörög. Az olaj csereciklust, ha nem is lefelezném, mint ahogy a Suzuki ajánlja a kézikönyvben “rendszeres nagy sebességű használat” esetén, de valószínűleg nem várnám meg a 15e-t, hanem mondjuk 10-enként lecserélném. De a 15e mellett se lehet nagy baj. A hidegen kis fordulatról gyorsításnál – ami városban elkerülhetetlen – nem sok rosszabb van egy motornak. Ehhez képest a tartós 130-as autópályahasználat szinte kímélő üzemmód.
Azért a fogyasztás nagyon a felhasználótól függ. Nekem 1.4 van több mint 1 éve. A totál átlag 5.6 liter. Legkevesebb 5.0 legtöbb 6.5. előbbi a megengedett sebességnél nem lassabban és nem gyorsabban. Utóbbi tartós autópályán jellemzően 150 körül óra szerint. A motor erejét nem sokallom. Akinek nem kell, ne nyomja padlóig, viszont szűk távon lehet így előzni ha kell. Van Vitara is nálunk 1.4t hybird. Viszont ez minden tekintetben jobb autó. Igaz a hybrid rendszerrel az valamivel kevesebbet eszik, de csak országúti tempónál lassabban. 90-100 felett nem tud annyit hozzátenni, hogy a rosszabb légellenállást kompenzálja. Jobb a hangja is de érezhetően gyengébb a hybrid. A hátsó keresztirányú forgalomra figyelmeztetőt viszont kötelezővé tenném. Hasznos, sajnos ez az 1 amit abban jobban szeretek. A cikk többi részével egyetértek.
Köszi a kiegészítést meg az összehasonlítást
Persze, a fogyasztás lábfüggő. Átgondoltam vezetek (motorfék, ha 3-mal előttem fékeznek, nem nyomom, stb), de haladok, ezért is írtam, hogy ha valaki ennél még óvatosabb, az én stílusomhoz képest még farag egy liter. Illetve ha a kijelzőt nézném, és nem a spritmonitort, akkor az én fogyasztásom is csökkenne egy fél-1 litert 😀
Jó amúgy az 1,4-es motor, csak valahogy nekem nem hiányzik a plusz erő. Ezzel is lehet előzni, ritka az az eset, ahol nem a józan ész, hanem a motorerő szab határt az előzésnek. Persze, a Mazdával, 2x ennyi erővel más távokban tudok gondolkodni – de valahogy pont ezért is nem hiányzik a Suzukiból az erő, ezt a vágyamat kielégíti a hobbigép. Ha sokat pályáznék vagy hegyen laknék (bár előbbi felhasználásra “földszintes” autót vennék), akkor indokolt lenne az 1,4.
A keresztirányú figyelmeztető ha jól tudom a hibrid SC-ból is kimaradt, kár, hogy a Vitara eggyel újabb és fejlettebb vezetéssegédeit nem rakták bele.