Site Overlay

Cosmo félutas nagykép vol.2

Már volt egy félutas nagykép, de még nem értem az út végére, így következzen még egy félutas nagykép. Az előző augusztussal együtt ért véget, a mostani a mai napig fog tartani. Kezdjük is a félkész beltérrel illetve a kicsit hiányos motortérrel.

Ilyen régi autónál minden elektromos csatlakozásnál felmerül a korrózió gyanúja és mivel már milli-Ohm pontossággal tudok ellenállást mérni, nem maradhat semmi ellenőrizetlenül. Az átvitt áram függvényében kell természetesen nézni ezt de egy kapcsolónak illik 10-20 milli-Ohm alatt lennie. Kilencvenes években még nem gondoltak rá, hogy a gyújtáskapcsoló reléket kapcsoljon (vagy az ablakemelő, vagy az üléspozíció állító), ezeken elég nagy áram folyik át, hajlamosak a koszolódásra. Pont ez látható a gyújtáskapcsolón is:

Hasonló a helyzet az ülésállítóval is, az ablakemelővel viszont nem volt probléma. Érdemes kontaktzsírt is alkalmazni, egy kicsit segít a tartósságon. Az ablakemelő automata fajta, mai szemmel különleges megoldással: fizikailag tartja a helyén egy szolenoid az érintkezőt ameddig meg nem akad a mechanika. Így maga a műanyag kapcsoló rész is úgy marad egészen addig amikor gépies kattanással kikapcsol.

Elkészült a kormánygomb, lézergravírozással. Nem pontosan eredeti (az dombornyomott), de még jobban is tetszik. Na meg olcsóbb. Azonban a kormánygombok nem működtek, gyors szétszedés-nyomozás után kiderült, hogy a vezérlőelektronika egyik kondenzátora szállt el.

A motorháztető szigetelés, nem meglepő módon, nincs a legjobb állapotban, de az FC-nél már kitaposam ezt az ösvényt. Egy kis műgyanta, üvegszál és rücsis alvázvédő csodákra képes. A rossz szekciókat vagy ki kell vágni, vagy leragasztani előre, majd fel lehet venni egy-két réteget a tetejére. Végül kis (sok) gittelés és egy réteg alvázvédő.

Az ördög a részletekben rejlik. Nincs fedele az akkunak így látszik a gyári matrica rajta, ez nem maradhat így. Ugyanakkor az eredeti sem az igazi, hiszen nem olyan akku van benne. Az eredménnyel pedig kifejezetten elégedett vagyok. Közben volt egy hűtőfolyadék feltöltés is, ez a lezárható tölcséres eszköz az egyik legjobb befektetés, annyival egyszerűbb az egész folyamat.

A kilincs körül elporladt az eredeti szivacs, erre is kellett valami megoldás. Szivacs helyett valami gumiprofilra esett a választás, ez első verzió FC ablaktörlőből készült. Haladtam az elektronikával is (közben már október van), itt az erősítő, ennek talán nincs baja.

A gyári felni 15″, de az autó 17″-esekkel érkezett és egyáltalán nem néznek ki idegennek rajta. Egy jó polírozás után vállalhatóvá is váltak, a szélesebb gumi pedig kifejezetten előnyösen áll neki.

Az egyik nagy kérdés a műszerfal volt, szerencsére könnyen javítható volt minden kár, csak ki kellett cserélni a kondenzátorokat és újjáépíteni a földelését. Elsőre a fordulatszámmérő nem működött, de még két kondenzátor cseréje után ez is megjavult.

Következzen a beltér, igazából csak össze kellett rakni a sok elkészült darabot. Bónusz duplagátlós felfüggesztés.

Nincs hova húzni az időt, eljött a november, vele együtt pedig az OT vizsga. Pont akkoriban felkapott téma volt hogy így nem jó, úgy nem jó, semmi sem jó. Mindent egybevetve két vizsgával a hátam mögött azt mondanám, az OT tud szigorú lenni, de gyakran nem úgy, ahogy kéne. Apróságon, ami teljesen elfogadható – szerintem – fenn tudnak akadni, míg csomó dolog ami típusidegen, de nem feltűnő simán át tud menni… Szóval lenne hova fejlődni, de azért azt messze nem mondanám, hogy túl szigorú a történet, sok OT-s autó nem üti meg a szintet nálam.

Persze lehet jönni a patinával, de ez csak egy szinonima olyan hibákra, amiket lusta vagy fukar az ember kijavítani (rád nézek épp, FC fényezés). Még ha történet van egy-egy ilyen mögött megértem, de nagyon kevés az olyan autó, ahol tényleg ismeri a tulaj mi áll egy-egy horpadás mögött és még személyes kapcsolat is van. Ilyen lehet, ha nagyapa egyszer nekikoccant egy tehénnek a harmadik pálinka után, de egy öregen vett autóba beleképzelni, hogy milyen kalandjai voltak inkább önámítás szerintem.

Nincs mit mondani, nem volt probléma, se OT-n, se az NKH-nál, se a műszakin (a jövőben nem kell háromszor menni, hála az égnek). Na de a rendszám… Ez a fránya magyar rendszám sehogy se illeszkedik oda. A széles magasságban jó, de persze szélesebb. A kicsi meg nem elég széles, sok üres helyet hagy, ráadásul lelóg a légtömeghűtő elé. Marad tehát a rendes előre, hátra meg a kicsi, oda nem fér más. FC-n is így van, most is hasonló megoldást választottam: egy strukturális alumínium lemezre ráragasztani a rendszámot, így nincs csavar, nincs keret, tökéletes az egész. Az FC-n egyszerűbb viszont, ott alulról felnyúlik a tartó de itt nincs ilyen.

A megoldás végül az lett, hogy egy a japán rendszám helyére illeszkedő lemezre távtartókkal felragasztottam a magyar rendszámot. A csavarokat így nem lehet kivenni a rendszámos egységből, de a helyére betekerhető a két lemez közti résen át. Hátul egyszerű volt a dolog, a nagyobb lemez illeszkedik a japán rendszám helyére.

Végül pedig következzen a rövid decemberi fotótúra:

Végül? Veteránnál sosincs vége! Szóval van még baja a kicsikének bőven, CRT halott (lehet az is marad, B terv… majd lesz) és ami ennél fontosabb, két fokozatot Japánban hagyott a váltó. Mivel csak négy jutott neki, ez igen kellemetlen. Első lépés egy folyadékcsere, illetve a szolenoidok vizsgálata. Hát a harminc év nem tett sok jót a folyadékkal, bár a képen rosszabbnak látszik, mint amilyen. Mindenesetre megérte szétszedni.

Az agya is hasonlóan koszos volt, ha már itt jártam akkor szétszedtem és kipucoltam az egészet, már csak egy tömítés kell a két fele közé – ez teljesen friss helyzet – talán még márciusban megjön. Az egyik szolenoid is rossz volt, szerencsére pont ez a váltó más autókba is került: vezérlésben 13B-20B Cosmo, FD is megegyezik, de 300ZX és Nissan Patrol egy az egyben ugyan ez a váltó. A tömítés és szolenoid is Patrol alkatrész, azt 2010-ig gyártották ezzel így még beszerezhető.

A váltóhoz való kényelmes hozzáférés érdekében lejött a kipufogó is, ami jó lehetőség teljesen felújítani. Kapott egy homokszórást meg egy fekete porfestést – nem túl idegen, a hátsó dob alapból részben fekete. Extra szép kontraszt a cutout szelep narancs színe. (Igen, gyári, igen, vákuumos)

Itt tartok most, váltó még darabokban, ha szerencsém van akkor lesznek fokozatok is, ha nincs akkor folytatódhat a nyomozás a váltóvezérlő környékén. Ja, és a belsejében elhagytam valamit ami kotyog… Majd egyszer szét kell szedni megint. Maradt egy kis FC tartalom is, kicsit eresztett a hűtőfolyadék azt meg kellett javítani, legalább egyik működjön…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Copyright © 2024 wankelblog.hu. All Rights Reserved. | SimClick by Catch Themes