-Enjoy Japan! (Daikoku PA & Shibuya & Carspotting)
-Mazda Museum vs. Nissan Heritage Collection
-Tippek, tudnivalók első alkalmas Japánba utazóknak
Japán tele van mindenféle múzeummal, nagyon szeretnek tisztelegni a múlt előtt és nincs ez másképp az autóipart tekintve sem. Nem néztem utána, de tippre minden márkának van legalább egy múzeuma, de némelyiknek több is. Hogy miért pont a Hiroshimában lévő Mazda múzeumot és a Zamában található Nissan Heritage Collection-t választottuk? Leginkább azért, mert nekem személyes kötődésem a japán márkák közül ehhez a kettőhöz van, mivel volt egy MX-5 NBFL, amit sajnos eladtunk nemrég, és még van egy 350z, amit viszont nem szeretnék a közeljövőben eladni.
>>> Menyasszonyom TikTok videói a látottakról KATT <<<
Illetve itt meg kell jegyeznem, hogy ez alapvetően egy átlagos pár átlagos japán nyaralása egy kis autóbuzériával megfűszerezve itt-ott, de nem erről szólt végig, nem autós tartalomgyártókként utaztunk az országba, hanem szimplán csak nyaralni. Próbáltam nem túlzásba vinni az autós dolgokat, de szerencsére Icus is fogékony az ilyesmire, csak közel sem olyan szinten, mint én.
A két múzeumot pedig tök jól be lehet mutatni párhuzamosan, mert nagyon sok a közös vonás, de vannak durva különbségek is.
Kezdjük az elején: Booking in advance. Ezzel gyakran fogtok találkozni, Japánban az előre foglalás egy nagyon bevált dolog és bizonyos helyeket csak így lehet látogatni. Na ezek a múzeumok pont ilyenek, nincs olyan, mint amit otthon megszoktál, hogy bemész, jegyet váltasz, végig sétálsz és csá.
Az időpont foglalást online meg lehet tenni, itt a Mazda nyert, ugyanis náluk van angol nyelvű tárlatvezetés, és az oldal is nagyon egyszerűen működik. A Nissannál a weboldal elég korszerűtlen és nevet megadni csak írásjelekkel lehet, én itt elvéreztem, és inkább írtam e-mailt nekik, amire pár órán belül válaszoltak, hogy megcsinálták a foglalást nekünk. Szóval mínusz pont a weboldalért, de puszi a hozzáállásért. Náluk viszont csak japánul van tárlatvezetés, ezért a leányzók mondták is, amikor megérkeztünk, hogy ahogy beszabadulunk a raktárba, menjünk amerre akarunk, nem kell követni a csoportokat. Ja és amit ki kell emelnem: Mind a kettő kerek nulla forintodba kerül!
Helyszín: Mind a kettő közvetlenül valamilyen márka létesítmény közelében van, a Mazda múzeum a Mazda székháznál Hiroshimában, a központi telepükön van (main production plant), a Nissan pedig a Nissan Operation Center mellett Zamában.
Megérkezel a hallba, tárt karokkal várnak, veszik el a bőröndöt, mutatják hol a szekrényed, mosdó, kérsz-e inni mittudomén, nagyon kedvesek. Mindkét hall hasonló, van kiállítva pár autó, Mazdánál nyilván van egy gombnyomásra forgó wankel motor, MX-5, meg az új modelljeik, Nissannál egy új autó van csak a hallban, az új Fairlady Z, de ők mi mást is mutogathatnának? Ezek nyithatók, beléjük lehet ülni, nyomkodni stb.
A Mazdás tárlatvezetés egy buszos úttal kezdődik, mert a production plant túlsó végében van a múzeum, kb 10 percet buszoztunk, itt tilos fotózni, mert ahogy Yoshi, a túravezetőnk is mondta: „these are company secrets”. Viszont Yoshi végig magyarázta mikor mit látunk épp, itt meg kell jegyeznem, hogy végtelenül aranyos volt, ahogy kicsattant a büszkeségtől sztorizás közben. Minden mondata után büszkén helyeselve bólogatott, mintha egy képzeletbeli vitát vívna valakivel, aki megkérdőjelezi minden szavát. Egyébként itt megjegyezném azt is, hogy a múzeumban RX-8 nem volt kiállítva, mert az összes a dolgozói parkolóban állt. Ők biztos céges kedvezménnyel veszik az éltömítést.
Maga a múzeum 4 fő részből áll:
Első szint: Youtube reklám. Megint az új modellek, nyisd ki, ülj be, vegyél 1/64-es Tomica modellautót 10x annyiért, mint a sarki Don Quiote-ban stb.
Második szint: A lényeg. Itt vannak kiállítva egészen a márka megalakulásától a fontosabb mérföldkő típusok. Fontos kiemelni, hogy csak ezek! Itt volt egy pici hiányérzetem azért, erre majd a Nissannál visszatérek.
Azért a Cosmo Sport is kapott egy ízlésesen összeállított standot.
De hát ami miatt a legtöbben eljöttünk ide az ez:
Szerintem a legendás 787b-t mindenki ismeri, aki ennek a blognak a bejegyzéseit olvasgatja, nekem is nagy vágyam volt látni élőben. Ő kapott egy külön kis termet, ahol a falakon relikviák, felszerelések, díjak találhatók, és egy kisfilmet is vetítenek közben, hogy azért a hangját is hallhasd.
Egy motor is ki van állítva külön és természetesen mindenhova ki van írva, hogy ez az egyetlen wankel, és az első japán autó, ami 24 órás versenyt nyert Le Mans-ban, 1991-ben. Ugye az anekdotát mindenki ismeri, hogy azt állították a verseny után a motorjáról, hogy olyan állapotban van, hogy még egy 24 órást kibírna. Mekkora volt a mellény mi? Nem lehet nem imádni ezeket a kreténeket.
Itt megkérdeztem Yoshit, hogy ott az állványon az a saját motorja-e, vagy működőképes állapotban van az autó, amire nyilván kirobbanó büszkeséggel válaszolta, hogy igen, működőképes. Aztán felajánlotta, hogy szívesen csinál rólunk képeket.
Ezután jött még egy ’youtube reklám’, ahol a Skyactiv motorok voltak kiállítva, meg egy összetört CX-30, hengerfej megmunkálási folyamatok, kisvideó stb.
A következő termet az általuk sokszor emlegetett Kodo dizájn-nak szentelték, itt nem csak autó volt kiállítva, mivel ők ezt a Kodo formanyelvet úgy értelmezik, hogy a „Soul of motion design philosophy” ami mindenbe átültethető.
Természetesen ezen a részen volt kiállítva az RX-Vision és annak a Coupé változata is, illetve az LM55 Vision Gran Turismo is.
Majd innen egy nagy ablakos teremből a dokkokra esett a kilátás, itt a logisztikai folyamatokról volt szó, és ezután mentünk a gyártósorra.
Itt arra a szakaszra láttunk rá, ahol épp az üres karosszériába építik be a hajtásláncot, nyilván fotózni itt is tilos volt.
Ezután visszatértünk a múzeum termébe, ahol szabad foglalkozás volt még majdnem egy órán át. Nyilván a csoport nagy része visszament a 787b-hez, illetve az előtte álló FD-hez.
Miközben épp az FD-t fotózgattuk, elkezdtünk beszélgetni egy sráccal, akinek a pólóján is egy FD volt. Elmesélte hogy ők Puerto Ricobol jöttek, otthon neki is egy FD-je van, fehérben, nem túl gyárias állapotban. Rögtön mutatott is róla videót, amin épp méteres lángokat lő és közben elmondta, hogy egyébként arrafelé nagy kultusza van a wankelnek. Én meg elmondtam neki, hogy nálunk szinte esélytelen, hogy szembe jöjjön veled egy.
Összességében nagyon jó szolgáltatást kapsz a pénzedért a Mazda múzeumban. Főleg, hogy az a pénz a nullához konvergál, azt mondtam már?
Térjünk át viszont a Nissan Heritage Collection-re.
Ahogy a nevéből is ki lehet találni, ez nem teljesen egy múzeum. Ez a márka saját gyűjteménye, ami egy hatalmas raktárban sorba van állítva, folyamatosan változik, mozgatják az autókat stb. Gondolom különféle eseményekre innen viszik őket, a legtöbbje működőképes állapotban van tartva.
De térjünk vissza kicsit a hallra. Amikor megérkeztünk ide, a lányok egyből kiszúrták a Hungarian Z Owners matricát a bőröndömön, majd mondtam is nekik, hogy igen, tag vagyok, mert van egy 2008-as HR motoros 350z-m, és hogy nagy vágyam volt eljönni ide. Majd kiszaladtam a mosdóba, ahol átvettem a klubos pólómat. Ahogy kijöttem, rögtön elkezdtek japánul vinnyogni, feltételezem nagyon örültek neki, és egyből szaladtak az új Fairlady Z-hez, nyitották ki az ajtaját, mutatták, hogy üljek be. Majd a kisfilm után beengedtek a raktárba. A film egyébként érdekes volt, azon volt angol felirat is. Amúgy rajtunk kívül mindenki japán volt ezen a tárlatvezetésen.
Na de maga a raktár. Hát, ahogy a képeken is láthatjátok (katt rájuk!), egyszerűen pazar, felfoghatatlan, brutálisan sok. Annak ellenére, hogy ez inkább egy gyűjtemény, egy porszem nincs egyik autón se, és mindegyik előtt a földön van egy plakett, amin nem csak alapvető számadatok, de rövid történet is van minden autóhoz. Egy negatívumot tudok mondani erre: ide az 1-2 órás session nagyon kevés.
Nekem a kedvencem itt a versenyautós részleg volt, legendás darabok legendás korszakokból. Olyan autók, amiket manapság csak videókon meg játékokon keresztül láthat az ember. Itt térnék picit vissza a Mazda múzeumra, hogy ilyen szempontból volt egy kis hiányérzetem, hogy összesen a 787b meg két rallye autó volt kiállítva, ami versenyautó, és úgy darabszám tekintetben is kicsit karcsú volt az egész.
Egyébként beszéljenek a képek, napestig lehetne beszélgetni ezekről az autókról. Egyet emelnék ki, az R390 GT1-et, amiből az itt kiállított az egyetlen, amit utcára készített a márka a homologizáció végett, viszont nem ez az egyetlen ilyen a gyűjteményben. Az érdekesség e kapcsán az az, hogy az egyik Le Mans-ban használt versenyautót úgy restaurálták, hogy rendszámot is kapott, úgyhogy végülis kettő road legal autó létezik belőle. Ráadásul még milyen ízlésesen is néz ki. Bővebben a Petrolicious oldalán olvashattok róla.
Már ígyis kilóméteres ez a cikk, úgyhogy a versenyautós részleg krémjét egy galériába sűrítve kínálom nektek, de utána még folytatódik!
A Nissan Heritage Collection weboldalán egyébként nagyon szépen rendszerezve vannak az autók, leírással, infókkal együtt.
A versenyautók mellett viszont más érdekességet is találni itt, mint a korai 350z prototípust 1997-ből, vagy a Z32-őt megelőző kísérleti autót, a MID4-II-t, ami engem picit a 3000GT-re emlékeztet, mert mindkettőt egy méregdrága tech szörnyetegnek szánták. A Z32 és az R32 GT-R is örökölt ebből az autóból technológiákat.
A lányok egyébként nagyon cukin a sarkunkban voltak időről-időre, és nem azért mert attól féltek, hogy ennek a keleteurópai barbárnak túlzottan megtetszik valami. Igazából az elégedettségünkért aggódtak, itt is felajánlották a képkészítést, szerveztek nekünk shuttle buszt, ami kivitt ennek a telepnek a főbejáratához, és többször megkérdezték, hogy jól érezzük-e magunkat.
Ez egyébként egy jó összegzés mindkét múzeumról, hogy átlengte ez az általános „mi vagyunk értetek” hangulat, ahol folyamatosan arra törekedtek, hogy te jól érezd itt magad, az egész egy közvetlenebb, személyesebb élmény volt, mint máshol Európában eddig. Talán a Nissannál kicsit extra figyelmet is kaptunk, vagy a Z tulajdonlás miatt, vagy azért mert csak mi nem voltunk japánok, nem tudom, de aranyosak voltak.
Lehet elfelejtettem megemlíteni, de ha még eddig nem tudtátok volna: Mind a kettő ingyenes!
2 thoughts on “Mazda Museum vs Nissan Heritage Collection”