Site Overlay

Kompresszió…most akkor mennyi az annyi?!

Tavalyi bejegyzésemben említettem, hogy lesz folytatása a projektnek. Mindenki örömére (az enyémre mindenképpen), íme a folytatás! Lássuk mennyire számít, hogy mivel mérjük a még benne rejlő szuszt a kis rotoros pajtiban 🙂 Röviden: attól függ…

Adott volt a saját készítésű mérő, amivel volt mérés v0.1 (majd v0.2, ami csak annyival több, hogy kiírta a bar értéket is) és v0.4 arduino szoftver verzióval is (mindkettő a korábbi bejegyzésben linkelt oldalról lett letöltve). Az eredmények könnyet csaltak a szemembe vagy így (csoda, hogy indul) vagy úgy (szinte gyári magasságok). Miután eme könnycseppeket elmorzsoltam tudtam, hogy nem lehet ezt annyiban hagyni. Összeraktam a hardware részt, szoftver adott volt igaz, de jó volt érezni, hogy ismét informatikusként tekintek magamra, amikor a forráskódot böngésztem és próbáltam megérteni (nem mindig sikeresen, erről még írok később), szóval nem lehet csak így elengedni. Ezért összeverbuváltam 3 mérő eszközt és mértem párat.

A triumvirátus…

Rotard mester és Gy ügynök írt / videózott már a mérés menetéről, ahol bemutatkozott a DCT-500 modell mint alkalmazott eszköz. Szóval a fenti képen a középső páciens adott volt. A harmadik RCT-V5 (bal oldali kütyü) névre hallgató mérő pedig, mint referencia érkezett.

A méréseket bemelegített motorral végeztem, szépen sorban, hogy lássuk az aktuális állapotot. Erről videó is készült, amit itt tekinthettek meg:

DIY v0.2 kontra v0.3

Mivel az egész projekt egy DIY mutatványnak indult, ezért továbbra is ezen maradt a fókusz: miután a v0.4 a DIY esetében a múltkori mérésnél “enyhén” optimista eredményeket adott, így a v0.2-re esett a választás, mint kiindulási pont (megjegyzem reménykedve, hogy nem ezek lesznek az igazi számok). Mivel a remény hal meg utoljára és még nincs itt az ideje, ezért tényleg nem ezek lettek az elfogadott eredmények. Szóval az első mérések után egy laza “újra programozok” érzéstől megrészegülve neki feszültem a v0.2 forráskódnak. Az eddig elfogadottnak vélt verzióban a szenzor érték kiolvasás sora okozott némi fejtörést, hogy mire is gondolt a költő:

v = (analogRead(SENSOR)-107)*0.1840490798;

Mi ez a 107 és a 0.1840490798 faktor? Na, ennek megfejtése utáni változtatás lett a v0.2 és v0.3 közötti különbség. A “107” lenne a szenzor által visszaadott alapérték, amikor a légköri nyomáson kívül más nem nyomja a lelkét. Ezzel az a probléma, hogy ez nem minden szenzor esetében lesz ez az érték 107. Az én szenzorom ~99-es értéket adott vissza, de ez enyhe ingadozást mutatott, amikor ki és be kapcsoltam. A DCT-500 mérőjének esetében ez az érték ~102,3 körül szórt. RCT-nél nem tudtam ellenőrizni, az egy másik fajta szenzor volt, így kimaradt ebből a szórásból. (Az alap kiindulási érték 102,4 egy 5V-os szenzor esetében, szóval Rotardék mérője jól vizsgázott) 107-es szám megfejtve, átírva, de mi az a 0.1840490798? Hogy ez honnan jött nem tudom, de az hogy minek kellene ott lennie azt sikerült megfejteni. Nem elveszve a részletekben: a névleges PSI értéket (az adott szenzor esetében 200 PSI) a 4,5V-on visszaadott maximális értéket és a már említett “nulla” nyomáson visszaadott értéket kell a megfelelően használni és jó lesz az. Így született meg a v0.3 és lett újabb mérés a mi kis projektünkkel egy gyors szoftver update után.

Mit mutatnak a számok?

Na igen a számok. A videó végén, ha valaki kitartóan végignézte, akkor ott van egy összefoglaló a mért eredményekről. Összesen 2*4 eredmény lett a munka gyümölcse: 2 kamra, 4-4 mérés a hirtelen felindulásból elkövetett szoftver módosítás miatt.

RCT és DCT eredménye közel azonosak, kivéve egy olyan észrevételt, hogy az előbbi esetében valamiért mindkét kamrában az egyik oldal alacsonyabb (~1 bar eltérés) eredményt mutat a másik kettőhöz viszonyítva. DCT és a saját mérő ezt nem hozta. Van ott is különbség, de nem ekkora, ~0,5 bar. A DIY v0.2 és v0.3 közötti különbség a már említett módosítás eredménye és világos a másik mérő eredményét figyelembe véve, hogy a v0.2 nem reális. Őszintén szólva nem csak az ellenőrző mérések, de az autó hidegen és melegen való indulása is megnyugtató volt számomra:

Most akkor jó vagy sem, ha magadnak készíted a mérőt?

Ha röviden kellene válaszolnom, akkor egy “attól függ” lenne a válaszom. Annak aki szeret ilyen dolgokkal foglalkozni és saját felhasználásra akarja használni a mérőt, annak mindenképpen egy jó projekt lehet. Másrészről, ha csak a már készen elérhető megoldásokat veszem számításba (lásd v0.2 és v0.4 szoftverek), akkor félre is tud menni egy ilyen mutatvány. Szóval kell az utánajárás és a kicsit mélyebben beleásás a dolgokba, nehogy túl korán örüljünk vagy sírjunk a kapott számok láttán. Igazából ez minden DIY esetén igaz 🙂

Magam részéről én örülök, hogy van egy mérőm, amit tudok a saját autómon alkalmazni. Most, hogy már viszonyítási alap is rendelkezésre áll, így nyugodt szívvel fogom a v0.3-at használni és évente 1-2 alkalommal mérni, hogy lássam hogyan alakulnak a kompresszió értékeim.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Copyright © 2021 wankelblog.hu. All Rights Reserved. | SimClick by Catch Themes