Site Overlay

Autós nyílt nap a Hungaroringen és az RX-8

Aki jár pályázni a kocsijával, annak szerintem mindig ott a fejében, hogy jó lenne menni egyet a Hungaroringen is, mert hát mégis csak az a “nagy” pálya kicsiny hazánkban. Bennem is megfogalmazódott párszor a gondolat, de valahogy tartottam tőle, hogy bírni fogja-e a kocsi (vagy én) az iramot. Aztán a múltkori JapFest-es látogatás a ringen és egy volt RX-es, de megtért ember érdeklődése, hogy “nem jössz el legközelebb?” elindított a lejtőn. Lássuk!

Előzönge

Voltak tervezett és kevésbé tervezett előkészületek a nagy nap előtt. A tervezett dolgot említettem már az előző bejegyzésemben. Örülök, hogy FBK kartárs felhozta a témát, mert nem tudom enélkül mit bírt volna a technika. Szóval az olajhűtők és azok állapota az ami enyhén szólva is megkérdőjelezhető volt, hogy mennyire hatékonyan tudja végezni a feladatát. Csak, hogy legyen egy kis vizuális petting is a szemeknek:

Közel nem lett tökéletes, de messze jobb, mint amilyen volt. 🙂 Megérte a 4 óra görnyedés, fetrengés a kocsi előtt, hogy szemöldökcsipesszel egyesével egyengessem a kis lamellákat? Nem tudom megmondani, hogy “mi lett volna ha…”, de így a hűtővíz és olaj hőfok sem szállt el a pályán. Max. 105 fokra melegedett fel OBD és az óra alapján is a hűtővíz. Szóval szerintem igen, megérte!

Aztán a nem tervezett teendő az egy nappal a szeánsz előtti “menjünk már egyet a kocsival, mielőtt hajnalban induláskor derül ki, hogy valami nem oké” érzés eluralkodása után bukkant fel. Kedves kis szervó pajtink nem mindig akarta az igazat. Kanyarokban vagy volt vagy nem, de a “legjobb” érzés az amikor a körforgalomban váltakozott ez a dolog. Kellett kapaszkodni a kormányban erősen. 🙂 Csatlakozókat megpucoltam és állóhelyben kipróbáltam a kocsit, probléma megoldva!

Gondoltam én, de hazaérés után garázsba való bejáráskor megint elkezdett szórakozni. De legalább a pályán jól viselkedett. Szóval indul a keresés és a többi csatlakozó tisztítása, vezetékek átnézése…aztán ha nem jön be ez a vonal, akkor a sírás következik.

Eljött a nagy nap, irány a ring

Szokásos korai kelés mellékhatásain túltéve magamat indultam neki az útnak. Rászámoltam 1 óra pluszt, hogy a Budapesten való átvánszorgást (dugót) kibalanszoljam a 8:30-as érkezéshez. Az a jó ebben, hogy soha nem tudod kiszámolni rendesen, mert még a waze sem mutatja előre, hogy amikor elindulsz 4:30-kor, akkor mi vár a nagyvárosban 3 óra múlva. Szóval sikerült fél órával korábban érkezni a tett helyszínére, úgy, hogy tankoltam és még le is mostam a kocsit előtte. De jobb ez így, mint lekésni az etapot. Ebből kiindulva mondjuk nem az első körökbe neveztem, hanem 9:50 és 10:40 időpontok lettek a kiválasztottak.

Mivel első bálozó voltam a Hungaroringen, ezért utasként kezdtem a napot. Már a bemelegítő körön szégyelltem magam, hogy az éles köreim nem lesznek ilyenek, mint amit a Honda Type-R mutatott. 🙂 Néztem youtube videókat, meg olvastam leírásokat a pályáról, de kapaszkodni az anyóson más kategória, sokkal jobb élmény, mint videót nézegetni róla. 😉 Aztán megszokja az ember, hogy a kormány más kezében van és már bátrabban ül át a saját kocsijába, hogy majd most Ő megmutatja…nem, nem így történik. Legalábbis velem nem. Kicsit olyan szűz lány és az első alkalom összefüggést vélek felfedezni. Amit addig sejtettél, hogy tudsz a pályáról, az ívekről az huss és már fogalmad sincs melyik kanyar jön melyik után. Ez addig nem akkora gond, amíg nem kevered a teli gázt és a satu féket megkívánó elemeket a pályán. 😉

Szóval a kezdeti köreimet navigátorral toltam le és bevallom elkelt a segítség. Olyannyira, hogy ezek közül a körök közül került ki a napom legjobb mért ideje (2:33.393).

Bőven van az autóban és magamban is még tartalék, de ennyire volt idő, erő és bátorság a 2 x 20 percben. Ez az egy dolog ami nem kicsit fura volt nekem, hogy van 20 perced, aztán hozd ki belőle amit tudsz. Ez a fajta kötöttség az ami személy szerint nekem nem jött be, de minden más nagyon! Visszatérve, ívek, féktávok és maga a fékezés módja az amit tanulnom kell. A kocsi tudja, én még nem.

Nem telhet el pályanap videó nélkül, ám most rendhagyó módon alábeszélős, közben szakértős rövid filmünk következik:

Számöri of dö déj

Ha nem mentem volna egy kört sem, akkor sem unatkoztam volna ezen a nyílt napon. Már csak utasként is nagy élmény menni és érezni azokat a teljesen más erőhatásokat, mint amikor kapaszkodsz a kormányban. Aztán ott vannak a kocsik, mert azért itt akad pár olyan amit nem mindennap lát az ember. Nem utolsó sorban ha nem egyedül megy az ember, mint ahogyan most engem is beszerveztek, így a társaságban teljesen máshogyan telik az idő. Plusz nem mindig a pályán történnek csak izgalmas/érdekes dolgok. Én például nem láttam még szervóolajat bugyogni a tartályában, de most ehhez is volt szerencsém. 😀 Szóval time flies when you’re having fun! Nyarat kihagyom (a tervek szerint), mint pályázós időszak, de egy kora őszi fordulóra ismét teszek egy túrát majd errefelé!

1 thought on “Autós nyílt nap a Hungaroringen és az RX-8

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Copyright © 2022 wankelblog.hu. All Rights Reserved. | SimClick by Catch Themes